mindenkikotoben.com

háborúGruzgaluska
 
Eltartott egy ideig, de elert ide is a gruz-orosz konfliktus. Az egesz hetes folyamatos cimoldalas hirek utan az emberek egyre tobbet beszelnek rola (bar meg mindig feleannyit sem, mint Michael Phelpsrol). Ugy tunik, tenyleg aggodnak itt is, mi lesz. Otthonrol nyilvan egesz mas a kep, ezert megprobalom vazolni, innen hogy fest mindez.
 
A lenyeg: be van mindenki szarva, hogy ujraindulhat a hideghaboru, ezuttal egesz mas eroviszonyok kozott es durvan megvaltozott globalis rendben. Amerika nem jatszik olyan jo lapokkal, mint a huszadik szazadban.
 
Adott egy erosen leharcolt amerikai szuperhatalom. Katonailag es dimplomaciailag megviselte az utobi evek haboruzgatasa, egy olyan erofeszites, amelynek kozvetlen pozitiv hozadeka gyakorlatilag nincs, negativuma viszont annal inkabb. 160 ezer katona Irakban, 40 ezer Afganisztanban, fenyeget meg par konfliktus Iranban, es most mar a Kaukazusban is. Miutan a regio a legkezenfekvobb utvonal a Kaszpi-tenger olajahoz, garantalhato, hogy nem fogjak szo nelkul hagyni az orosz agressziot. De a fent emlitett tenyezok miatt nem tudni, az USA mennyi extra erofeszitesre lesz kepes.
 
A gondot neheziti a borzaszto penzugyi helyzet. A haboruzgatas evi tobb szazmilliard dollarba kerul. Ez a gazdasagot sokkal jobban terheli, mint amennyi az osszegbol azonnal sejtheto lenne. A penzt ugyanis tobbnyire kolcsonbol (allamkotvenyek eladasabol) teremtik elo. Az meg olyan, mint minden mas: ha tul sokat dobunk belole piacra, elertektelenedik. Az allamkotveny meg huzza maga utan a dollart, amelynek csak ugy lehet megorizni az erteket, ha emeljuk a kamatot (hogy az allamkotvenyek vonzok maradjanak). Az azonban lassitja a gazdasagi novekedest, sot meg is tudja allitani, ezzel meg az adobeveteleket is korlatozza, azaz a tovabbi haborus kiadasokra is csak kolcsonbol lesz penz. Kozben az egeszre ratelepszik a belso penzugyi valsag es a brutalis energiaar-robbanas. A vegeredmeny: Amerika rohamosan veszit az erejebol.
 
Mindekozben Oroszorszag diktal. Mult heten neztem a Wall Street Journal ket oldalas osszeallitasat (harom tudosito a helyszinen, meg ot Moszkvaban, a fel szerkesztoseg ezen dolgozik Washingtonban, Brusszelben es New Yorkban is – gyonyoru). Egyertelmu tanulsaga: sok beszed es diplomaciai manover utan Oroszorszag most kezdi azt a direkt offenzivat, amellyel meg akarja mutatni a nyugatnak, a Hideghaborut megnyertetek, de az oromkodes idoszaka veget ert. Az olajbol es gazbol megtollasodott orosz allam nagysagrendekkel tobbet tud kolteni a hadseregre, mint eddig, es noha van behozni valoja, Eurazsiaban mostantol abszolut elso szamu hatalom.
 
Az orosz hatalom pedig sosem turte, ha tul kozel mereszkedik hozza a kulvilag. Honvedo haborut Oroszorszag meg sosem veszitett, de nemcsak a sajat teruletuket vedik betolakodoktol. A “kozel-kulfold” orosz specialitas: a szomszedos allamok jo reszet sajat befolyasi ovezetnek, utkozo zonanak tekintik, es ha barmilyen erdekuk ugy kivanja, siman barmire hajlandok a dominans szerep fenntartasaert.
 
A legyfing Del-Oszetia nyilvan urugy. Meg azt is megkockaztatom, hogy a gruz olajvezetekek sem erdeklik olyan nagyon az oroszokat (bar ott komoly love forog kockan). Ami elso korben mozgatja oket, az a gruz allam nyugatossaga. Demokracia? Amerikaban tanult elnok? Piacgazdasag? NATO tagsag? Igen? Nagy budos lofaszt, kedves gruz kollegak, es nagy budos lofaszt, kedves nyugati kollegak. Gruzia orosz gyarmat, de facto legalabbis. Tetszik, nem tetszik.
 
Nem veletlen az sem, hogy pont a francia elnok ment beketargyalni Moszkvaba. A fokent nuklearis energiaval hajtott Franciaorszag fugg talan legkevesbe az orosz olajtol es gaztol Europaban, raadasul oket lehet legkevesbe Amerika-baratnak is titulalni. Meg igy is, azonban, Moszkva atlatott a szitan. Meglett a tuzszunet, de addigra a lenyeg vilagossa valt. Odaporkoltek, es lefektettek az alapokat: a Kaukazusban leginkabb Moszkva az ur.
 
Masodik korben azonban nyilvan az olaje volt a foszerep. Oroszorszag eleve ugy revolverezik a szenhidrogenekkel, hogy Europa nagyjabol tehetetlen. A ruszkik egy kis befektetessel barmikor atiranyithatjak az exportot Kina fele, es eladhatjak az olajukat meg a gazukat az utolso cseppig ott is. Addig is azonban megmutattak, hogy vedik, amijuk van: nem fogjak hagyni, hogy az europai orszagok szepen atjatsszak oket, es Gruzian at megepitsek a Nabucco vezeteket, amellyel a Kaszpi-tenger olajat csapolnak. Az oroszok konkurens terve, a Deli Aramlat, strategiai ugy Moszkvaban, a szenhidrogen gyeplo, amelyet Europa nyakaba akasztananak. Nyomateknak most a Nabucco jovobeni utvonala menten megbombaztak egy fontos olajvezetek-keresztezodest. Mellelottek, valoszinuleg szandekosan, de meg egy kis pampogas Nyugatrol, es elesben kapjuk a repeszt. (Az a megtamadott vezetek amugy a BP tulajdona. A BP pedig pont tudna meselni az oroszokrol: honapok ota probaljak kiturni oket egy sokmilliard dollaros olajszerzodesbol Moszkvaban.)
 
Hogy mindebbe hogyan epul bele Magyarorszag, azt ugyis jobban tudjatok nalam otthon. Innen nezve eleg cudarul fest a dolog: amennyire tudom, Magyarorszag a Deli Aramlatba tervezi a beszallast. Ezzel meg jobban ratapad a medve csocsere, es hosszu tavra bebetonozza magat az orosz befolyasi ovezetbe. EU-tagsag ide, NATO-tagsag oda, a magyar energia szinte kizarolag keletrol jon. A gaz, a benzin, de meg a paksi uran-futoelemek is. A mi kis multinacionalis buszkesegunk, a MOL, holnap menne csodbe, ha az oroszok egyszer csak kitalalnak, nem adnak tobb olajat. (Es hogy szerzodesek vannak, hat az egy bizonyos szintu konfliktus folott mar lofaszt sem jelent. Lattuk, hogy zartak el a csapokat a ruszkik Ukrajnaban.)
 
Kozben a politikai elit valtozatlanul kotodik Moszkvahoz (ha nem csal a memoriam, Gyurcsany Ferencrol voltak olyan informaciok, hogy a Deli Aramlatnal folytatna a karrierjet). Ezzel persze nem vagyunk egyedul (lasd meg Schroder exkancellar karrierjet a Gazpromnal), de aggaszto a dolog. Lehet, hogy eleg hamar dulore kell vinnunk a dolgot: Oroszorszag ezzel az energia-fegyverrel akar meg ki is kergethet minket a jo kis nyugati klubjainkbol.
 
Amerika meg parazik, mert az a fasza szovetsegesi rendszer, amelyet a hideghaboru utan epitettek, szep lassan rogyadozni kezd. Ha Oroszorszag kovetkezo alkalommal tankokkal megy Esztorszagba, nem cyber-tamadasokkal, mint par honapja, akkor ugyan mit teszunk? NATO, otodik cikkely, oszt lerohanjuk oket? Igen? Es ha nem, akkor mi a kovetkezo lepes? Olyan ez, mintha Hitler nemcsak erosebb lett volna mindenkinel a harmincas evekben, hanem egesz Europa egyenesen a nemet nyersanyagokra lett volna rakattanva.
 
Amerika nem ugyanaz a szovetseges, ami tizenot eve volt. Parazik a terroristaktol, parazik az urulo kamra lattan, parazik az elspanyolosodas lattan, parazik ejjel-nappal. Lengyelorszagban es Csehorszagban ugyan telepitenek nehany raketakilovo- meg radarallomast, de remelik, hogy sosem kell hasznalniuk oket.
 
Akkor mi lesz? Mittomen. Az biztos, hogy mi nem lesz: prosperalo, bekes Europa, mellette-mogotte nagy baratja, az USA, jovialis kereskedelmi partnereivel, Oroszorszaggal es Kinaval, meg Indiaval, amint epitgetik a szep uj vilagot, es szep lassan megoldjak a humanitarius, kornyezetvedelmi es gazdasagi valsagokat vilagszerte. Ehelyett valoszinuleg megint jon a tortenelem, es aki nem jol helyezkedik, azt kinyirja. Magyarorszag meg, a komporszag, ismet a frontvonalon talalhatja magat. Ne legyen igazam.