MINDEN KIKOTOBEN

Ez a bejegyzés a tahóságról szól, és mert a világban sok a tahó, és sok a tahóság; alapvetően azért ritkán csinálok panaszdélutánt, tegye azt inkább a Tékozló Homár kolléga, most viszont ráérek, mert uborkaszezon van, ezerrel, és kifészbukoztam magam körülbelül egy évtizedre, úgyhogy akár írhatok is, why the fuck not.

Történt tehát, hogy Sárával elmentünk a Tisza-tóra. A Tisza-tó az fasza hely, van körülötte egy jókora töltés, amelyet a turisták kedvéért megkoronáztak egy páratlanul szép bicikliúttal. Jobbra a Tisza (OK, csak ha az óra járásával megegyezően indulunk neki), balra a Hortobágy, a fákra harsogó zöld levelek kíséretében kúszik fel az élővilág, mint valami dzsungel. Még a madarak is akkora hangerővel és változatossággal rikoltoznak.

Amíg meg nem jelentik egy terepjáró. (more…)

Felgyurt szaru nadragban, csatakosan munkaba erkezni jo!

A nyari idoszamitas kezdetevel visszaszoktam a biciklizesre. Hetente legalabb ketszer-haromszor munkaba is biciklivel jovok, meraz jo, meg legalabb annyit garantaltan mozgok minden nap. Eltekerek a HEV-ig, aztan tiz megalloval kesobb eltekerek a munkahelyemig. Ugy erkezem meg, mint egy tiroli menyecske - marmint arcszin tekinteteben. Ugy lihegek, mint egy pornosztar, es ugy izzadok, mint egy szaunazo olajmagnas Sziberiaban, hogy teljes legyen a kepzavar. (more…)

Jól van, bassza meg, akkor én sem dolgozom, ha ti ott tüntettek, nekem is jár egy kis móka. Mikor történik Budapesten valami? Amikor már nem vagyok tudósító. Na, szépen vagyunk. Meg kell mondanom az összes futballhuligán kreténnek, legközelebb várják meg a nemzeti ünnepet a töréssel-zúzással, nemá’ kimaradjak, és megint az Indexen kelljen követnem, mi van. Nagy kalap-leemelés amúgy az indexes srácoknak: megint megmutatták, az internet korában kár hagyományos újságnál dolgozni; mire megjelenik, már rég elavult. Én azert maradok. (more…)