MINDEN KIKOTOBEN

New Yorknak nincs története, legalábbis én még sosem állítottam össze róla igazi mesét. Elsősorban amiatt, hogy New York, mint minden igazi világváros, a pillanatokban él. Mint egy mozaik. Itt egy felcsapó gőzoszlop, ott egy őrült a metrón, itt egy világbajnok kiállítás, ott egy világbajnok koktél. Voltam már sokszor: hol csak egy napot, hol egy hosszú hétvégét, hol másfél hónapot. Laktam Brooklyn szakadt művésztanyáin, és dolgoztam az Empire State Buildingben. De élni, úgy igazán, még sosem éltem a városban. Talán ezért nincs sztorim nekem sem. Csak  apró kicsi csempeszilánkok, hogy abból rakjam össze a mozaikot. Mit mondjak, hiányos, de a meglévő darabok ígéretesek. (more…)

Elore is magyarazom a bizonyitvanyom, mert komoly valtozasok kovetkeznek, es lehet, hogy a kovetkezo hetekben foghijas lesz a blog. Tortent ugyanis, hogy eldolt a kozeptavu jovom. A kovetkezo egy-masfel evben meg biztosan itt maradok, mert olyan ajanlatot kaptam, amelyet visszautasitani professzionalis ongyilkossaggal erne fel.

Visszamegyek a Berkeley egyetemre, egy oknyomozo ujsagiroi osztondijjal. Hogy mit nyomozok, azt nem arulhatom el, mert akkor meg kene olnom titeket. Ahhoz pedig tul sokan vagytok. (Na jo, es tul ertekesek is.) (more…)

Elmesélem azt is, milyen volt New York - Manhattan északi csücske, ahol laktam, és a déli, ameddig legyalogoltam, az eldugott kocsmák Hell's Kitchen-ben, az indiai éttermek az East Village-ben, a bolgár buli a SoHóban, és a többi. De nálatok meleg van, olyankor meg nem olvas senki; sőt, itt is meleg van, olyankor meg irkálni sem jó. Úgyhogy inkább fotók. Első fejezet: görkorcsolyadiszkó a Central Parkban. (more…)

Nyari szabadsag jon, mert olyannak is lennie kell. Besokalltam; na nem a blogolastol, hanem a mokuskerektol, ami a napfenyes Kaliforniaban is mokuskerek, ezert most magam mogott hagyom kicsit a napfenyes Kaliforniat. Es inkabb a hogutas New Yorkba megyek egy hetre, holnaptol. Mar nem voltam ott harom eve, es az nem jarja.

Mindenkinek van egy ilyen zarandokhelye, ahova idorol idore elmegy. Kinek varos, kinek vizpart, kinek hegy. (more…)

Ez egy ilyen honap. Ciganyozni mar ciganyoztunk, most buzizni is fogunk. Ket hete ugyanis megneztem a san franciscoi meleg felvonulast, es baromi jol ereztem magam. Most meg hallom, hogy Magyarorszag utemesen tart a kozepkor fele, es a koznep nem szorakozik a meleg fesztivalon, nem nezelodik, es legfokeppen egyaltalan nem tanul. Csak gyulol, veszett erovel. Igy lassan csak az mereszkedik utcara, aki hibatlan testu feher kereszteny, lehetoleg 18 es 35 kozott. Ja, es szigoruan hetero.

A kontraszt, az komoly. (more…)

“Az a lenyeg, hogy ne kapaszkodj a merevito rudba,” uvolti be az ablakon a pilota felesege. “Ha utkoztok, beszorulhat az ujjad. Ne feszitsd be a vegtagjaid se, mert abbol lesz az izomserules. Be vagy kotve, mint egy urhajos. A kocsi rudjai megvedenek majd.”

Az utolso szavait mar nem nagyon hallom, mert felporog a 400 loeros speci Buick motorja, es elnyomja, ami addig atszurodott a bukosisakon. (more…)