Tavaszi kevercs
Ahol megtudjuk, hogy Lech Walesa emigrációval fenyeget,
És azt is, hogy hol lehet amcsi kaját enni Pesten
Híjnye, mondta Józsi bácsi, és pödört egyet a bajuszán. Ami itt minálunk a politikai élet, az ugye tocsog, mint egy pöcegödör áradáskor, de ami odaát megy, a polákoknál, az még olyanabb. Az már egészen olyan, hogy… híjnye no.
Ezek a lengyel kolegák ugyanis most már évek óta hurcolják meg azt a Lech Walesát, aki ugye annyit tett a rendszerváltozásért, mint nagyjából a teljes ellenzéki kerekasztal itthon, meg még többet, pedig nem is volt nagyokos jogász, csak egy melós Gdanskból, no de nem kell bemutatnom, mert mindannyian ismerjük, én még össze is tegeződtem vele, amikor megismerkedtünk, hát most, ha megbocsátják, kedves hallgatók, tegeződünk, elnézést.
Szóval, Lech, kérlek, mi történik?
Az történik, kérlklássan, hogy rám szállt itt a Nemzeti Emlékezeti Intézet (hogy ilyen egyáltalán létezhet, attól is már a sírgödröt van kedvem ásni), hogy tudniillik én ügynök voltam, a pártállam kémszolgálatának, a belső elhárításnak, meg még a szomszédnak is gyűjtöttem az információt az ellenzékről.
Hogy magam voltam az ellenzék vezére, az itt most mindegy. Hogy végül a rendszer bukását okoztam, az is mindegy. Hát most befenyítettem őket, ha nem hagyják abba, emigrálok.
Szóval lengyeléknél is kegyetlenek az unatkozó, politikker közszolgák. Sőt. Gondoljuk el, hogy az egész ellenzéki kerekasztal emigrálni akarna Magyarországról. Az rendszerkritika volna, mi? Akkor azért még jobban át kellene gondolnunk a hülyeségeinket, nem? Nem mintha így nem kéne.
De most nem is ezt akartam mondani. Ez csak úgy eszembe jutott, mert régen nem jutott eszembe semmi, és az ötlet is olyan, mint a többi dolog, csoportosan érkezik.
Megint egy étteremről akartam írni, sőt több étteremről, mert a nagy nosztalgiázás során Sárával felfedeztünk pár helyet, amelyek visszaröpítenek minket Kaliforniába hibátlanul, még ha a felszolgálás magyar nyelvű is és vannak is gyermekbetegségek itt-ott. Aki Amerikai feelinget akar, az most figyelmezzen, mert elmondom, hová jó menni.
Aki meg nem akar amerikai feelinget, az menjen a Jelenbe, és ott kap fasza magyar életérzést. (Vagy várjon pár hetet, és kinyílnak a kertek, és a fröccsömbe csicseregnek majd a madarak, és ettől madarat lehet majd fogatni velem, nem csak a fröccsömből, de megint elkalandozom.)
Nohát.
1. California Coffee Company
Megjelentek mostanában az ilyen amerikaias kávézónák, és a helyzet az, hogy nem rosszak. A CCC például kimondottan jó, és mind a három üzlete (a Teréz körúton, a Bazilikánál és a Nemzeti Múzeumnál is) pont olyanra sikeredett, hogy ha nem vigyázunk, kábé 3 perc alatt tele lesz amerikai turistákkal, akik idegenben is a hazait keresik, és aszerint mérik le az országot, hogy mennyire hasonlít hátsó-Idahóhoz, ahonnan jöttek.
Ez alól persze van kivétel, de az mértéktartást igényel és hosszú fejtegetéseket, én pedig a kacifántos beszólásokat jobban kedvelem.
Lényeg, hogy a CCC nincs egyedül a piacon, vannak még a Coffee Heaven és a Costa Coffee és talán mások is, akikről nem tudok — de egy biztos, hogy azt a fajta üldögélős, laptoppal internetezős, nemdohányzós, szemérmetlenül drága de elég finom dolgokkal traktálós, halk zenés, békénhagyós, túl sok jelzővel operáló kretén ex-emigráns újságíróknak bejövős környezetet, amit mi Berkeleyben annyira magunkénak éreztünk már, és ami annyira hiányzott, azt a CCC-ben találtuk meg leginkább. Eddig.
Hogy ez nem evidencia, arra tanúság, hogy Varga Zsuzsi barátnőm, aki szintén évekig élt Kaliforniában, egész meglepődött, hogy például van bagel, és még ha köszönő viszonyban sincs az igazi New York-i bagellel, azon kívül, hogy ez is karika, attól még adja a feelinget, no szóval Zsuzsi is egész meglepődött, amiből azt szűrtem le, hogy a dolognak van hírértéke. (És ha még egyszer, de akár csak egyszer, meglátom bárhol azt, hogy hírértékű, akkor pokolgépet dobok a szerzőre.)
2. Arriba Taqueria
Amennyire tudom, Arriba csak egy van Budapesten, de aki szereti a mexikói kaját, az ne menjen máshová. Aki nem szereti a mexikói kaját, az viszont menjen máshová. Magam úgy vagyok ezzel, hogy fingani jó, a mexikói kaja meg babos, úgyhogy hajrá. Öcsémtől kaptam az ötletet, és Sárával, taktikusan egy film előtt a Művész moziban, átballagtunk a körút túloldalára, pont a mozival szembe, hogy egy babos-rizses-húsos tortilla tekercset, ismertebb nevén burritót az arcunkba toljunk.
Arra számítottunk ugyan, hogy burrito lesz, de hogy pont olyan lesz, mint kint, és hogy még a környezet is pont olyan, mint az egyik fapados, de nagyon alap-intézménynek számító Berkeley taqueriában, a LaVal’s-ban, na az meglepett.
Minden részlet amerikai, merthogy onnan hozatják. A tortilla chips nem sós (ami félreértés volna), a kis chipses kosárka ovális, műanyag és piros, pont mint odakint, és papírral bélelik, akárcsak Kaliforniában.
A falakon bukolikus-giccses falfestmények mexikói jelenetekkel, mint hasonló helyeken odakint, a hangfalakból meg asszem egész jó kis spanyol zene szólt. Asszem.
Nem is csoda, hogy egyből láttunk is legalább két amerikai egyetemista lányt, amint a vacsorájukkal az asztalon, a laptoppal az ölükben, éppen nagyban dolgoztak / neteztek/ mittomén, időnként egyet szürcsölve a kólából.
Megettük, nagyon fasza volt, és még csak annyira drágának sem mondható. Pár száz forinttal több, mint egy Big Mac menü, ami pedig annyira amerikai, mint amennyire a Pirosarany magyar. Az, de minek.
3. TGI Friday’s, avagy a láncok dicsérete
Véletlenül, de esküszöm, tényleg teljesen véletlenül Valentin-napon mentünk el az Oktogonnál lévő TGIF-be. (Ami ugye azt rövidíti, hogy Thank God It’s Friday, vagyis végre péntek, és ettől rokonszenves, akárki akármit.) És meglepődtünk, ott is.
Úgy volt, hogy autókáztunk az országban egyet, nem túl hosszút, csak már untuk a várost. Elmentünk Esztergomba, át Párkányba, onnan vissza Vác felé, és úgy le Pestre. Amerikaias kikapcsolódás, de ajánlom mindenkinek, az autókázást. Megéheztünk a túrától, és mivel mindketten teljesen rákattantunk az amcsi hamburger gondolatára, elmentünk a Sunny Dinerbe, Budán, hogy ennénk amcsi hamburgert, és átéreznénk a hangulatot jól, hátha valaki azt találja nekünk mondani, what can I getcha, darlin’.
Ehelyett viszont egy túlárazott, hangulattalan, töküres, MTV-t bömböltető, félreértett, kora 90-es évekből itt maradt giccsparádét találtunk, ahol ráadásul türhő módon szóltak hozzánk. Ezért rendelés helyett elhúztunk (a pincérnő még morgott valami sértettet, hogy akkor minek hozta ki az étlapot), és inkább az étteremláncot választottuk.
A TGIF-ről eddig az volt a megalapozatlan véleményem, hogy túlértékelt, és nem olyan jó, de jelentem, a hamburgerük csodálatos, a buffalo csirkeszárnyuk kifogástalan, a kólájuk kóla, az áraik meg… hát, ez már nem McDonald’s, de az le van szarva. Amerikába menni sokkal drágább.
Ja, és Valentin nap lévén még ingyen desszertet is kaptunk, és az is kiba finom volt. Tényleg.
Mi meg vagy visszaszokunk a mediterrán reformkonyhára, vagy úgy is fogunk kinézni, mint az amerikaiak, ha ezt az életformát folytatjuk.
Nem tudja valaki, hol a Cadillac kereskedés Pesten?
March 31st, 2009 at 11:19 pm
Cadillacet USAbol kell hozatni. Volt fonokom Vegasbol hozatta, es ha kell alkatresz akkor mehet ki erte. De nem tul dragan innen is megrendelheted.
kavezok: Coffeshop Company (atellenben a Kalvinon a CCC-tol a STAR Kebab mellett)
Sunny Diner valoban hianyzik, amugy nem rossz a kajaja az utodjanak, es van, h jo kedve van a csajszinak.
Hamburgerben eros meg a Cara Mia a Raday-n. Az IL SOTEsek csak burger barnak hivjak. next time.
April 1st, 2009 at 12:11 am
egészségetekre :)
April 1st, 2009 at 12:14 am
hamburgertől függetlenül én örvendezek mindig, amikor olvaslak, ebben az olyan divatos amerikabashing környezetben. mondjuk irhatnál gyakrabban is, ha már értesz hozzá :)
April 1st, 2009 at 10:34 am
ne fajjon cadillac-re a fogad hiszen egyik blogodban profi modon lehordtad az amerikai autokat…jo ,tudom
volt benne igazsag hiszen vilagon sok helyen csinalnak jobb autokat…na de ez most nem tema.
az erdekelne ,hogy magyarorszagon egy starbucks vagy egy peet coffe “megallna”-e a helyet…pappirpohar,(elnok kezben es ismert politikusok “nagymeno szineszek ,dosgazdagok.. stb kezeben is lattam mileott valaki a zsolaniert kilatozan) felliteres kaveadagok..cigitiltas .. stb tudom aki nem ismeri az itteni szokasokat es kavehazak kulturajat es az europai mentalitast belekepzelve ez riaszo lehet. epp ezret kerdezem.
hiszen van sok pozitiv oldal is amit szerintem sokan orommel elfogadnanak…vagy van mar pesten starbucks?
az jo hogy megirtad hol lehet pesten amerikai/mexicoi kajat venni legalabb jo nagy ivben el tudom kerulni ,ha arrafele jarok…
April 1st, 2009 at 11:06 am
tisztelettel kérdem, készülvén a nem túl távoli jövőre, lehet-e már délelőtt 10 óra előtt kávét inni budapesten intézményes keretek között? vagy csomagoljon magának a jóember otthonról zsírpapírba?
köszönettel maradok
April 1st, 2009 at 11:34 am
CALI4NIA: az en velemenyem, h nekunk van kavezasi kulturank es a SB, CCC divatcuccok, aki jo kavet akar nyilvan nem oda megy. en szeretem cseszeben. a papirpohar az automatas kavenak valo.
viv: lehet
coffeeshop company (asszem becsi franchise) 7-8tol nyitva, alibi 9-kor nyit. ezek jutottak eszembe az elohelyem kornyeken, de sztem vannak masok is. jegbufe szinten 8kor nyit vagy elobb.
April 1st, 2009 at 5:32 pm
Ezek a tobbi helyek is nyitva vannak eleg koran. Es ugye a Muzeum meg mindig 24 oras… Es van egy kis hely a Dob utcaban, a korut mellett, Pertu a neve. Marha jo, pici kis lyuk a falban, de van ingyen wifi, jo kave es nagyon kedves kiszolgalas. Es reggelizni is lehet.
Ami meg a papirpoharas kulturkulonbseget illetiÉ nem jobb vagy rosszabb sztem az egyik a masiknal, csak mas. Nekem idonkent kimondottan jolesik az amerikai kave, papirpoharbol, muanyag fedelen keresztul.
Az viszont hatarozottan igaztalan, hogy amerikaban nincs “igazi” kave. Van, sot. Kaliforniaban ittam olyan finom kavet, amilyent itthon meg soha. De persze az is eszpresszo volt, es egy szazeves nemet geppel porkoltek a babot. De attol meg amerikaiak voltak.
April 1st, 2009 at 7:47 pm
Szerintem olyan szep szo az, hogy ‘pokolgep’, nem? Tokeletesen leirja, amit csinal.
April 2nd, 2009 at 3:56 pm
Hi Marci, deregenis olvastalak!
Tudod, hogy mar ket embert ismerek, aki igy odavan egy hamburger-etteremert? Igaz, az egyik meg csak 5 es fel eves, az o eseteben meg ertheto a nuggets-mania… :)
April 5th, 2009 at 11:27 am
HÍRÉRTÉKŰ! :)
(pokolgéphatástalanító osztagot riasztottam)
April 6th, 2009 at 1:13 pm
Hell machine.
Hamburger etterem es McDonald’s az nem osszekeverendo. De a nuggets rajongo csemetet csokoltatom. :-)
April 6th, 2009 at 8:16 pm
CCC rulez, azóta is bőszen próbálgatom és nosztalgiázom. Szerintem is van jó amerikai kávé, pl. Pete’s coffee, hogy csak egyet említsek. De New York-ban a Village-ben is találtunk egy szuper pörkölő helyet, ahol saját maguk pörkölik a százféle kávét és a saját keverékeik fantasztikusak.
Arriba Taqueria-ban engem is a kis piros ovális műanyag tortilla chips-es kosárka fogott meg. Olyan otthonos… :-)
Amerikai kajalelőhelyekhez nem tudok hozzátenni, de ha nem csak ez hiányzik az USA-ból, hanem az ethnic kaják elképesztő változatossága, akkor ajánlom az általam próbált eddigi legjobb kínait: Wang Mester Konyhája (Telepy u. IX. ker. ) és thaiból egy magyar-thai kocsma, a Parázs, a Szobi utcában (Nyugatinál), amely rém büdös és sötét, házhoz nem szállítanak, de a thai kaja a legautentikusabb Pesten (azok közül persze, amit eddig próbáltam). Ha jót akarsz magadnak, akkor elvitelre kéred, vagy odatelefonálsz előtte és értemégy.
April 7th, 2009 at 12:17 pm
Jóóónapot Marci Úr, dejó hogy írsz!
TGI féle burgerrôl: a legamerikaibb a városban, borzasztó drága, de megéri.
6 éves nagyfiam képes egy teljes adagot az arcába tolni. Amikor legelôször megkóstolta - vagy 2 éve - csak ennyit mondott: “eziiiiiiigeeeeen”
A jutalmazási politikánk legfôbb aduja lett.
Starbucks: amikor kint dolgoztam egyedül ezt bírtam elviselni, aztán megszerettem, most egyenesen rajongok érte. Olyannyira, hogy a párommal tavalyelôtt rárepültünk a franchise-ra. Bár ne tettük volna. Starbucks olyat nem ad, feltételei viszont vannak, amit csak bizonyos mennyiségû gazemberség árán tudsz teljesíteni. Itthon. Magyar viszonyok közt. Ennek köszönhetôen egy “feddhetetlen” médiamogul kezében van minden Mo-i jog, aki nem siet ezzel élni. Van neki, na milye van neki..? Érdeke. (Marci, nincs kedved oknyomozni?)
Ha itthon kell megrohadnom esetleg a másik Seattle-i csapatot a Seattle Best -et megpróbáljuk, bár ugyanaz a cég, de értékesít franchise-t. Mondom, ugyanaz a kávé, ugyanaz a pörkölés, a pozícionálás más. Meg nem zôd, hanem veres. De jó.
Coffeeshop Company van az Aréna Plázában is, nagyon fontos (Marci!) VAN dohányzós szekciója. Kicsit…?
Tessék írni nekünk gyakrabban!
April 7th, 2009 at 1:20 pm
Én sosem voltam Amerikában, így nincs komoly összehasonlítási alapom.
Az mindenesetre érzékenyen érintett, amikor a Wendy’s kivonult Magyarországról. Messze az övék volt a legjobb burger az akkori felhozatalból.
April 7th, 2009 at 1:47 pm
Tenyleg, a Wendy’s! Azt en is imadtam, barmilyen draga is volt. De a legjobb hamburgert szerintem egy regi-ocska bodeban arultak az Astorian kabe 15 evvel ezelott. Annyira finom volt, hogy az utcai allva evest is bevallaltam erte, hiaba csopogott meg potyogott belole szanaszet minden.
April 7th, 2009 at 4:05 pm
Kis Magyar Hamburger-töri: emlékeztek még az elsôre?
Kálvin tér, Citygrill, 1981 (uuaaaaáááá 28 éve!!!!)
Barna nagyalakú buciban a húspogácsa csalamádéval (sicc!).
Gigantikus seggû tésasszony volt a pultos, a “kecsöp” így ö-vel valószínûleg tôle eredeztethetô, helyreállíthatatlan roncsolódást okozván a magyar nyelv finom szerkezetén.
Aztán a Taverna Hotel (Váci utca) sokáig nyitvatartós önkiszolgálós megoldására, lehetett választani sertés-, és marhahúsból, a csalamádé ott is befigyelt.
Aztán kinyírta a szomszédban megnyitott Elsô Meki.
A Wendy’s rendben volt, emlékezzünk rá meleg szívvel. Mert szülôhazájában - és ez vonatkozik a többire is, - igazi junkfood, egy rakás szemét. Egyszer a kollégámmal Charleston-ban az éhhalál küszöbén tántorogtunk be egy Wendy’s-be, de amint megéreztük A Szagot, amit bizonyosan nem élô szervezet állított elô, rögtön és egyöntetûen döntöttünk a távozásról. Inkább a hotel konyhája ötször annyiért.
Becsüljük meg a honi gyorséttermeinket, mind barát, ha szar is…
April 8th, 2009 at 12:57 am
egyetertek Gaborral.legtobb gyors ettrem amerikaban mint.wendy’s vagy mc. donalds stb stb stb…szemet.
ha jo hamburgert akrok enni elmgyek egy nem lanc ettrembe.van pl.a kornyeken egy ilyen ahol 60 eve sutik a hamburgert es a staket ugyanugy…kivalo minsosegben.
erdemes megnezni a fotokat itt:http://www.yelp.com/biz/vals-burgers-hayward
vagy egy masik leirast itt:http://www.marga.org/food/rest/vals.html
na de a fenti cikk magyarorszagi amerikai vonatkozasu/erdetu ettermekrol szol igy be is fejezem.
( csak Gabor eszrevetelet nyomatekositottam ezzel ,a gyorsettermekkel kapcsoltaban)
jo etvagyat.
April 8th, 2009 at 3:35 pm
Re: espresso
Volt szerencsém a vadregényes Coloradoban élni, ahol az egyik hetvegen, ahogy grasszaltunk a helyi mall (egyik, sok volt, mar akkor is) food court-jen, megpillantottuk, hogy espresso. Nos eltem LA-ben is, alairom (es megkovetlek), van ott jo kave, sot Little Italyban, New Yorkban (es West Villageben is!) ittam finomat DE Colorado, ott nem volt szokas espressot inni. Ott barnavizet ittak, literjevel cukrosan es tejjel, vizezett tejjel persze (skim milk). Nos megorultunk, hogy ez de jo es kertunk espressot. A kislany nezett szepen, mosolygott, beutotte, fizettunk, majd eltunt es azt hittuk sosem latjuk tobbet sem ot sem az espressot.
Bekukucskaltunk a pult mogul a hatso reszbe, amerre elment, hogy megis mit csinal? Csorompoles, anyazas: a kislanynak ugyan volt espresso gepe, de eleddig senki sem kert es most szerelte ossze. Nem volt jo. De ez mar akkor reszletkerdes volt.
Amit nem ajanlok itthon az a Gloria Jean. Szemtelenul draga es sokaig tart.
April 11th, 2009 at 11:28 pm
Welcome back a saját szájtodra, Marci!!
Februárban volt szerencsém Új Jersey államban kétszer is Wendy’s-ben enni és szerintem sokat javultak az elmúlt 6-7 évben.
A szendvicsek szépen voltak összerakva, kedvesek voltak a pultnál, finom volt a hús is amit még a szendvicsbe tettek és a Frosty is ízesebbnek tünt mint néhány éve.
Februárban szintén voltam egy barátommal New York City állitolagos legjobb burger joint-jába:
http://www.parkermeridien.com/eat4.php
És bár valóban finom volt, nem érte meg az árát.
Meg kellet állapítanom, hogy kisebb a külömbség, mondjuk, a világ első és a negyvenhetedik hambugere közt mint a világ első és a negyvenhetedik fillet mignon-ja közt.
A legnagyobb csalódás a hamburger kenyér volt, aminél jobbat itthon is lehet kapni a Spar-ban.
A legjobb az egészben az, hogy a burger joint el va dugva a Parker Meridien Hotel kellős közepébe és át kell sétálni a recepció elött meg a bazi gazdag kávézó vendégek elött, hogy oda találj. Csak egy óriási, vastag függöny választja el a kis hambi konyhát a lobby-tol.
Kicsit olyan, mint ha a Kempinski közepében egy lángos sütöde lenne.
April 13th, 2009 at 11:50 am
Déli Sarok: Az jó javallat. Jövő hónapban megyek New Yorkba (!!!!!) és akkor megnézek valami ilyesmit - ha nem is feltétlenül ezt.
April 14th, 2009 at 5:58 am
Ha mar burger, akkor New Orleans. A French Quarter keleti oldalan van a Port of Call nevu hely. Aki teheti, mindenkepp keresse fel. Foglalas nincs, rendkivul nepszeru (mi egy kevesbe forgalmas idoszakban vartunk 25 percet egy asztalra), ugyanakkor tipikusan New Orleans-i lepusztult krimo. Egy del-afrikai ismerosom ajanlotta, es miutan megtudtam, hogy az ott elfogyasztott egyetlen hamburgert leszamitva vegetarianus, gondoltam egy probat meger. Ha meg ot is meggyoztek, biztos tudnak valamit. Nos, en nem vagyok vega, megettem mar nehany hanburgert, de ilyen tokeletesre sutott (medium-rare-t kertem) huspogacsaval meg nem volt dolgom. Mar alig varom, hogy aprilis vegen visszamenjek.
Kaveugyben inkabb a jo magyar meregeros uvegpoharas dupla presszokave vagy egy rendes Becsben elfogyasztott becsi kave a valasztasom, Texasban eddig nem talaltam jo kavet (legalabbis publikus helyen).